Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Könyvajánló

Azt a kurva mindenit!

Valahogy mindig így van ez. Mi hercegnők várjuk, hogy eljöjjön értünk a szőke hercegünk fehér lovon. A mesében, amikor a herceg megérkezik, megmenti a hercegnőt és élnek boldogan, míg meg nem halnak. Itt elsztorizgatom, hogy szerintem a meseírók valamit elhallgattak, mert valójában ez nem is így van. Kurvára nem.

Top 5

Facebook

2013.11.03. 10:34 Coset<3

Ötven centi

Rájöttem, hogy bár könnyedén kefélek ismeretlenül is, azért sokkal lelkisebb vagyok, mint gondoltam. Nagyon sokáig tudom bármilyen kapcsolatomat racionálisan kezelni, egészen addig, míg érzelmileg bele nem tekeredek.

tea2.jpg

Itt ülök az őszben és forró teával a kezemben melankóliázom. Azon elmélkedem, hol van már a tavalyi hó és hol vannak már az én féktelen baszásaim. Közelebb a harminchoz, mint a húszhoz, azon gondolkodom, hogy az évek tényleg csak úgy repülnek, miközben félig aggodalmaskodva úgy teszek, mint ha nem is érdekelne. 

Emberek az életünkben jönnek és mennek, kedveskednek, vagy szivatnak, de az biztos, hogy mindannyian tanítanak nekünk valamit. Rájöttem, hogy bár könnyedén kefélek ismeretlenül is, azért sokkal lelkisebb vagyok, mint gondoltam. Nagyon sokáig tudom bármilyen kapcsolatomat racionálisan kezelni, egészen addig, míg érzelmileg bele nem tekeredek. Ahogy belengetem magam előtt a rózsaszín felhős fehér fátylat, azonnal elveszítem a racionális víziómat és borul minden. Így volt ez már sokszor, és bár beszoptam már egy párszor, még mindig úgy gondolom, hogy ettől nem leszek egy egójába szorult fapina, aki azon fog erősködni, hogy nehogy valakit nagyon megszeressen, mert az úgyis csak fájni tud.

Azon már nem morfondírozom, hogy a pasik miért csinálják ezt, vagy azt, mert azt már tudom. Sokkal inkább az izgat, hogy vajon merre legelteti fehér lovát az én hercegem. Oly nagy szeretettel várom már, hogy azt leírni is nehéz. Tudom. Ne várjam, és jön. De azért őszintén hozzáteszem, hogy nehéz úgy tenni, mint ha nem érdekelne, merre jár, amikor már határozottan vágyom arra, hogy végre megállapodjak és azt az egy fickót szopkodjam szembenézősen, akinek minden este szívvel-lélekkel főzök vacsorát is.

Mert baszni jó. Nagyon jó. Ismeretlenül is, bárhol, bármikor. De szeretkezni gátlástalanul egy valakivel bárhol, bármikor. Na az az igazi. 

tea3.jpg

 

De nem vagyok ám egyedül. A barátnőim egyik fele már évek óta kapcsolatban él és családot alapított, a másik fele meg szerencsétlenkedik valamelyik nyomorult társkeresőn és keresi élete szerelmét. Randizgat ezzel-azzal, persze egyikkel sem teljes a dolog, mert az egyikkel csak kúrni jó, a másik meg szép. A harmadik csak használja, a negyedik meg egy egójába szorult faszkalap és köszönetet vár azért, hogy az idejét áldozta a randira.

Valamelyik nap randira készültem. Netes randi, a képei alapján rendben volt az úriember, gondoltam, nézzük meg élőben is. Mivel most nem baszni akartam, nagyon visszafogottra vettem a figurát, és úgy öltöztem fel, hogy se a combom, se a mellem ne lógjon az arcába. Természetesen a tizenöt centis sarok azért nélkülözhetetlen ilyenkor is. 

Szóval randira megérkezem, és ahogy kiszállok az autóból, látom, hogy Tom közeledik. Gyorsan felmérem a helyzetet, magasabb nálam: jó pont; patent ápolt: jó pont; szép szemek: jó pont. Majd odahajol köszönteni, és megcsap a parfüm illata: rossz pont. 

Elindulunk a kávézó felé, és közben eszembe jut, hogy ha egy ellenkező nemű illatához rettenetesen vonzódunk, az azt jelenti, hogy a genetikai állománya teljesen eltér a miénktől. Minél inkább hasonló a genetikai állományunk, annál kellemetlenebbnek érezzük a másik illatát és annál kevésbé találjuk vonzónak. Mire a kávézóhoz érünk, megállapítom, hogy -a-kutya-fáját- valószínűleg baromira hasonlít a genetikánk. 

Arról már írtam, hogy egy nő az első századmásodpercben eldönti, mit akar egy faszitól, és az bizony egy dugás erejéig változhat, de hosszú távon újat biztosan nem szül. Szóval dekódoltam, hogy Tom nem az én emberem, de ettől függetlenül úgy gondoltam, igyunk egy kávét, abból baj nem lehet. Pedig de.

Leülünk egy viszonylag eldugott kanapéra, majd kortyoljuk a kávéinkat. Néha hülyén mosolygunk, majd pedig valami faszságot kérdezünk egymástól. Az egyszavas válasz után újra csak hülyén mosolygunk. Aztán Tom kivédi azzal, hogy a neten jobban ment, meg hát hogy az első randi az mindig ilyen. Nem szólok.

 

tea5.jpg

 

Aztán úgy tíz perc múlva Tom megkérdezi, mellém ülhet-e. Hát hogy-a viharba ne! - mondom. Az ember mellém ül, majd átkarol és próbál közelebb húzni magához. Ekkor finoman jelzem, hogy én köszi, jól ülök, szerintem tartsuk nyugodtan azt az ötven centi távolságot, ami köztünk van. 

Továbbra sem kérdez, csak bájgúnár fejjel mosolyog és néz. Én erőltetetten próbálok ilyet-olyat kérdezni. Ő válaszol, de vissza nem kérdez. Kezd elborulni az agyam és arra gondolok, hogy randiról tíz perc után lelépni azért mégsem illik. 

Újabb pár perc múltán Tom ismét közeledni próbál. Ismét elmondom, hogy szerintem nem kéne. Aztán próbál vicces lenni, de az sem megy neki. Viszont én kezdem megérteni, hogy miért van ez a negyvenes, jól szituált üzletember egyedül. Pont azért, mert ilyen szerencsétlenül pancser.

Ezt nyugtázom, majd jön a totális meglepetés, amikor is Tom egyszer csak hirtelen felindulásból fogja, és megpróbál a nyakamba csókolni. 

Na ezen a ponton elszakadt a cérna, és próbáltam nagyon konszolidáltan elmesélni neki, hogy bizony velem is előfordult már, hogy a testiséget preferáltam ismerkedés helyett, de most pont nem. Ő meg tovább mosolygott bájgúnár fejjel, és mondogatta, hogy oké. Az órámra néztem, még mindig csak fél óra telt el, de éreztem, ebből bizony több úgysem lesz, minek tököljek, így mondtam, hogy szerintem indulhatunk.

Elindultunk, Tom visszakísért az autóhoz, természetesen ment a nice to meet you, meg a kínos mosolygás, én még egyszer utoljára éreztem azt az irritáló illatát, beültem a kocsiba, hagytam, hogy kirázzon a hideg, majd indítottam.

Az úton hazafelé azon gondolkoztam, hogy legközelebb talán zsákban megyek randizni, hátha az nem lesz felhívás keringőre.  

Aztán eszembe jutott Tom és felmerült bennem, hogy lehet, hogy nincs is egyedül. Lehet, hogy csak kefélni akart, ahhoz meg minek romantikázni, vagy ismerkedni. Ugyebár.

Kár, hogy ennyire egyezett a genetikai állományunk.  Így vele baszni biztosan nem fogok. És kár, hogy ez neki nem volt egyértelmű, mert csörög a telefonom. Ő hív.

Csók,

xLady

 

 

 

Címkék: randi